Látnivalók - keszthely.net

Asbóth-ház

Keszthely, Kastély u. 5.
A Festetics-uradalom tiszttartói lakásnak építtette a XVIII. század második felében.A barokk stílusú házban született Asbóth Sándor, az 1848-49-es szabadságharc honvédtisztje, Kossuth szárnysegédje, az amerikai polgárháború hős tábornoka.

Balaton Szálló és Hullám Szálló

Keszthely,Balatonpart
Az idegenforgalom Keszthelyen is több mint 100 éves múltra tekint vissza. Mindkét szálloda az 1890-es években épült. A  patinás épületek a parti sétánnyal és mólóval a Monarchia hangulatát idézik.

Dongó-ház

Keszthely, Sopron u. 7.
Az 1750. körül épült ház népies barokk homlokzata a "paraszt barokk" jellegzetességeit viseli magán, a közelmúltban eredeti nádfedéllel állították helyre. Festetics Kristóf által alapított Uradalmi Építési Iroda Városrendezésének egyik megmaradt emléke. Jelenleg kézműves házként működik.

Egykori Ferences rendház

Keszthely, Fő tér 10.
Az eredetileg barokk stílusban, 1723-1730. között épült rendházat a XVIII-XIX. században többször átalakították, bővítették, mai eklektikus hatású homlokzatát a XX. század elején nyerte el. Az egykori ferences kolostor - majd premontrei rendház - épületegyüttese a XVI-XVII. században végvárként működött. Falán emléktábla jelzi, hogy ide járt iskolába Batsányi János, a költő. Mellette az 1956. november 1-jén emelt emlékmű feliratának másolata látható.

Egykori városháza

Keszthely, Kossuth u. 28.
Az egykori városháza kora eklektikus stílusban épült 1870 körül. Az épület homlokzatát a város címere díszíti. Ma aGoldmark Károly Művelődési Központnak  és a Tourinform Irodának ad helyet.

Fenékpuszta (Valcum) római romjai

Keszthely-Fenékpuszta
A IV. században épült római erődítményből ma a kapu, a háromhajós bazilika és az állami raktár maradványainak felfalazott építményei látszanak. A római korban a provinciát átszelő, az adriai Aquileiaból Aquincumba (Óbuda) és a Sopianae (Pécs) irányából Savaria (Szombathely) felé haladó utak a fenékpusztai átkelőnél keresztezték egymást. A IV. században épült fel a fenékpusztai erőd. 433-tól a hunok fennhatósága alá került a Dunántúl, majd a keleti gótok lettek e terület urai. Thiudimer nevű királyuk a fenékpusztai erődöt választotta székhelyéül. Később a Dunántúl az avar birodalom része lett. Az avarok segédnépként keresztény vallású lakosságot telepítettek a környékre, akiknek sajátos anyagműveltségét Keszthely-kultúrának nevezi a régészeti kutatás. Ellentétben a többi pannóniai erőddel, a fenékpusztai a népvándorlás korában is használatban volt. Feltehetően a honfoglaló magyarok pusztították el.

Festetics-kastély

Keszthely, Kastély u.
A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el. Az akkor 34 termes épületet a XVIII. és XIX. században háromszor átépítették, bővítették, így ma 101 helyiséggel büszkélkedhet. Az U alakú egyemeletes épületet Festetics Kristóf fia, Pál bővítette, az ő nevéhez fűződik a mai múzeumi bejárat. Festetics Pál fia, Festetics György 1792 és 1804 között kialakíttatta a kápolnát és megépíttette a kétemeletes könyvtári szárnyat, amelynek - eredetiben megmaradt - bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos készítette. A könyvek között több régi enciklopédia és régi nyomat található. A második világháború nem okozott komoly pusztítást a városban, a Festetics-kastély bútorzata és könyvtára épen maradt. A kastély egy része a II. világháború végétől szovjet hadikórház, aztán magyar laktanya, majd egyetemi kollégium volt, de otthont adott a városi könyvtárnak és a zeneiskolának is. Ez az ország negyedik legnagyobb , ugyanakkor legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya. A Festetics-kastély Keszthely kiemelkedő jelentőségű műemléke.  Ma az egész műemlék épület múzeum. A város minden évben több kulturális eseménynek ad helyet, amelyek egy részét a Festetics-kastély dísztermében szervezik. Önálló kongresszusi központtal és színházzal rendelkezik. A felújítás után az új múzeumépületben állandó vadászati múzeum nyitotta meg kapuit. Az új épület tetőterében a történelmi modellvasút kiállításon Európa egyik legnagyobb terepasztala látható. A kastély parkjába a díszes főkapun juthatunk be. Az előkertet Festetics György gróf mellékalakokkal kiegészített bronzszobra és egy nagy szökőkút díszíti. A sétányok ősöreg fák között kanyarognak, köztük 400 éves is akad. A kastélykert hátsó traktusában áll a kocsiház és istálló díszes épülete, amelyben a Hintómúzeumot találjuk. A kastély 500 éves pincerendszerében 2005 óta helyet kap a Balatoni Borok Háza, amely borkóstolóval egybekötött tárlatvezetést kínál.

Festetics-mauzóleum

Keszthely, Szt. Miklós temető
A Szent Miklós-temető déli végében áll a Festetics család XIX. században emelt eklektikus, neoklasszicista mauzóleuma. A négy Festetics családtagnak végső nyugvóhelyet adó, valaha gyönyörű pantheon-épület. A mauzóleumot Festetics Tasziló emelte felesége, Lady Mary Hamilton tiszteletére 1925-ben. 1933-ban halt meg Festetics Tasziló, őt is ide temették. Festetics György - közös gyermekük-1941.augusztusában követte őket. A mauzóleum negyedik lakója Festetics Györgyné, eredetileg Haugwicz Mária. Őt Bécsben temették el a hetvenes években, és csak 1989-ben, éppen a rendszerváltás idején temették itt újra.

Georgikon-ház

Keszthely, Georgikon u. 20.
Itt található a Festetics György által 1797-ben alapított Georgikon, Európa első felsőfokú mezőgazdasági tanintézetének eredeti főépülete, amely jelenleg szálloda. Egyemeletes, kontyolt nyeregtetős épület.Belső terei poroszsüveg boltozatosak.A hozzá tartozó tanintézeti major ad otthont a Georgikon Majormúzeumnak, amelyben a magyar agrár felsőoktatás történetén kívül gabonatermesztési, szőlészeti-borászati és kocsi kiállítás látható, bognár- és kovácsműhellyel. Impozáns látvány a működőképes gőzeke.

Helikon park

Keszthely
Ez a park a város legnagyobb zöldterülete. Hatalmas, évszázados fái alatt, az ápolt sétányokon kellemes sétákat tehetünk. A fő sétány közepén áll a Helikon-ünnepségek századik évfordulójára kissé megkésve, 1921-ben emelt kupolás Helikon-emlékmű, ami a város jelképévé vált.A híres irodalmi ünnepségeket Festetics anyagi támogatásával rendezték, melyen dunántúli értelmiségiek, főként írók találkozhattak.A résztvevők emlékfákat ültettek a parkban, ezzel jelentősen hozzájárulva a parkosításhoz. Sajnos e fákat az 1900-as évek legelején kivágták, majd 1920-ban a város lakói helyükre hársfákat ültettek. Az 1960-ban védetté nyilvánított 17 hektáros területet cserével szerezte meg a város. 1883-ban a Festeticsek a kastély bővítéséhez szükséges terület fejében cserélték el a Balaton-parti sétányt. A park létesítése az 1905-ös évhez és Sendl Jakab nevéhez fűződik. A növényállományban dominánsak a lombhullató fák, s ezen belül a gesztenyék, átlagos törzsátmérőjük 50-70 cm, magasságuk pedig meghaladja a 13 métert. Említést érdemel még a park közepén átfutó kettős platánsor, számos vadgesztenye, cseresznye, hárs, bükk, szomorúfűz és kocsánytalan tölgy. A tűlevelűek közül a fekete -és erdeifenyő, keleti tuja és a közönséges mocsárciprus a kiemelkedő látványosság.